2014. szeptember 26., péntek

Miért is HUNGÁRIA Magyarország?

 A z Iránban nemzeti kincsként őrzött Iszfaháni kódex és a Krétai kódex
azonban most feltárja a hun nyelv rejtelmeit. A kódexek i.sz.(?) 500
körül illetve 700 táján készültek. Végtelenül érdekes a két kódex
által feltárt hun nyelv összevetése a mai magyar nyelvvel:






Miért is HUNGÁRIA Magyarország?
Hun szótár került elő Iránból ie(?): 5-700-ból !!!
 Félelmetes.... /!!!  Áttörés a nyelvészetben!

Hosszú ideig ismeretlen volt a nyelvészek számára a hun nyelv, mert
mindössze 3 ital nevét ismertük.
A z Iránban nemzeti kincsként őrzött Iszfaháni kódex és a Krétai kódex
azonban most feltárja a hun nyelv rejtelmeit. A kódexek i.sz.(?) 500
körül illetve 700 táján készültek. Végtelenül érdekes a két kódex
által feltárt hun nyelv összevetése a mai magyar nyelvvel:


Szavak:


Nap = napi
víz = vezi
tenger = tengir
rengeteg, tengernyi = tegngirdi
só = sava (v.ö. sava borsa)
tó = tava
hó = hava, havas
szél = szele
száraz = sziki (v.ö. "Ég a napmelegtől a kopár szík sarja")
lejtő = lüthü
völgy = vüldi
folyómeder = tur (v.ö. "hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek
anyja kebelére")
erdős hegyvidék = kert
hegyalja = soprun
ország, uralom: urruság
lakatlan határsáv = gyepű (v.ö. honfoglalás utáni gyepű rendszer)
kapu = kapu
vár = vara
szó = szava
had = hada
kard = szurr (v.ö. "szúr is dőf is" :-)
nyil = neil
tegez = thegisz
balta = balta
sisak = sisak
sarló = sarlagh
harcos = vitesi
kincs = küncse
kéz = kézi
szem = szöm, szüm
száj = szá(h)
kopasz, tar = tar
ősapa = ise (v.ö. a halotti beszédben: "terümtevé miü isemüköt,
Ádámut" = teremté ősapánkat Ádámot)
felmenők = elüd (v.ö. előd)
úrnő = aszuni (v.ö. asszony: a korábbi emelkedettebb jelentésű szó módosulata)
(halotti) tor = tor
bor = bor
sör = ser
vásár = vásár
por = poura
göröngy = bog
sár = sár
szar = sara
út = utu
kút = kutu
lyuk = liku
szag = szaghu
gömb = theke (v.ö. "nincs nálam boldogabb e földtekén")
piramis = gula
vm.-nek a fele = vele
ma = ma
szám = szán
nem = nen
igen = éjen
kicsi = kücsü
baj = bű (v.ö. bűbáj mint rossz irányú báj)
ész = esze
eszes, okos = eszisi
régi = avesi (v.ö. avitt, avas)
kettő = keltü
tíz = tíz
tizenkettő = tiz hen keltu
húsz = khuszi
hatvan: hotu ben tiz
én = ejn
mi = minkh
ti = tikh
engem(et) = inkmüt
minket = minkhüt
nekem = nikhüm
én leszek = ejn leszim
mi leszünk = minkh leszinkh
te leszel = ti leszil
ti lesztek = tikh lesztikh
ez = ejsz
az = ajsz
ez itt = hit
az ott = hot
az ott távol = oti
kívül = küivüle
belül = béivüle
külön = klün
élő, eleven = eleved
bogár = mütür (v.ö. mütyür)
ló = lú
kutya = kutha
sáska = saska
légy = ledzsi (v.ö. "madzsar")
béka = béka
bagoly = bagialu
sas = sas
hal = kala
teve = tüve
sás = sás
virág = viragh
moha = muha
alma = alma
árpa = árpa
fa = fo(a?)
tő (növény töve) = tüvi
fű = föve (v.ö. föveny)
falevél = zize (v.ö. hangutánzó szavak)
menni = menin
jönni = jüven
járni = járin
teremni = termin
tűrni, elviselni: türen
szagolni = szaghin
tudni = tondin
(fel)avatni, felkenni = kenin
fújni = fuvin
közösülni = batten (v.ö. wlmailhtml:/mc/compose?to=b@-ni)
ha = cha
hol? = chol
hová? = chowrá
mi? = mi
ki? = ki
hány? = kháni
be = béh
át, által = alta
szét = szeit
rá = wra
Ragozás:
-on, -en, -ön = hen
-ban, -ben = ben
-ba, -be = be
-ra, -re = wra

A főnevek többes száma végmagánhangzó nélküli tő + -ekh. A
mássalhangzóra végződő szavak nál tő + -kh.
A tárgy ragja: magánhangzóra végződő szavaknál -t végződés;
mássalhangzóra végződő szavaknál -et végződés.
A birtokjel: magánhangzóra végződő szavaknál -je végződés;
mássalhangzóra végződő szavaknál -é végződés.
A részeshatározó ragja: egyes szám: -neki; többes szám: szótő +
-ekhneki. A hely- és képeshatározó ragja: tő + -étül szóvégződés.
Birtokos személyragos főnevek:

nyilam = neilim nyilaim = neiliam
nyilad = neilit nyilaid = neiliat
nyila = neilej nyilai = neiliaj
nyilunk = neilinkh nyilaink = neiliankh
nyilatok = neilitekh nyilaitok = neiliathakh
nyiluk = neilekh nyilaik = neiliakh

A fellelt hun szavak mintegy fele mutat magyar nyelvi rokonságot. A
fenti válogatás közülük is csak azt a keveset tartalmazza, amelyek
most 1500 évvel később a mai magyar fülnek egyértelműen
beazonosíthatóak. A fenti kivonat Dr. DETRE CSABA írása alapján

készült. A felfedezés mind a nyelvészetnek, mind az őstörténet
kutatásnak hatalmas lökést adhat.


Mérvadó nyelvészi vélemények szerint a kódexekből napvilágot látott
részek egy olyannyira egyedi nyelvi rendszert fednek fel, hogy
gyakorlatilag kizárt a hamisítás lehetősége.
A Magyar Tudományos
Akadémia hallgat a témáról.
Minden követ meg kell mozgatnunk, és ha léteznek ezek a kódexek, akkor a
föld alól is elő kell keríteni őket.

Tény, hogy az MTA nem tett közzé hivatalos állásfoglalást ez ügyben.

És hogy ne kelljen annyi évet várni, mint amennyit a Tárih-i Üngürüsz
krónika napvilágra hozására kellett, ezért továbbítom.



Szelei Magdolna Mária



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése